A kintlévő számlák és a fizetés elmaradásának kockázatának felmérése segít azonosítani az esetleges gyenge pontokat, és útmutatást nyújt a kockázat minimalizálását és vállalkozásának védelmét szolgáló határozott lépések megtételéhez.
A COVID-19 világjárvány idején a követelések értékelése minden eddiginél fontosabbá vált, mivel a fizetésképtelenség szintje emelkedett, és más tényezők, például az ellátási láncok megszakadása is negatívan hatnak a vállalkozásokra világszerte. Ilyen gazdasági bizonytalanság idején rendszeresen fel kell mérnie követeléseit. A kockázatok korai felismerése segít elkerülni vagy minimalizálni a potenciális veszteségeket.
Az alábbiakban felsorolunk néhány feladatot, amelyek elvégzésével kockázatértékelést készíthet követeléseiről, és biztosíthatja cash flow-ját ebben a gazdasági bizonytalansággal jellemzett időszakban.
1. Osztja ügyfeleit csoportokba
Az ügyfelek csoportokba sorolása segít azonosítani a mintákat és kialakítani a kockázati profilt. Például, ha egy ügyfél kiemelkedik a csoportból a rossz fizetési szokásai miatt, akkor nagyobb fizetési kockázatot jelenthet. Vagy előfordulhat, hogy egy adott földrajzi területen vagy szektorban stressz jeleit észleli.
Ezzel a gyakorlattal megfigyelheti, mennyire egyenletesen oszlik el ügyfélkörének összetétele. Ha forgalmának nagy része néhány ügyfélre koncentrálódik, akkor nagyobb a fizetésképtelenség kockázata, ha elveszíti ezt a fontos bevételi forrást. Ezzel szemben azok az ügyfelek, akik csak kis részét képezik a teljes követeléseinek, nem jelentenek nagy hatást, ha nem fizetnek.
Az értékeléshez lehetséges csoportosítások példái:
-
Belföldi ügyfelek
- Külföldi ügyfelek (ezt országok vagy régiók szerint is tovább lehet bontani)
- Kereskedelmi ágazatok
- Termékkategóriák
- Az ügyfél mérete
- Az ügyfél által képviselt összes követelés százalékos aránya
- Fizetési garanciával rendelkező és nem rendelkező adósok
2. Csökkentse a behajthatatlan követelések kockázatát
Amellett, hogy azonosítja, mely ügyfelek vagy területek jelentenek nagyobb kockázatot a cash flow-jára nézve, hasznos lehet azonosítani és felsorolni, hogy vállalkozása milyen biztosítékokat és garanciákat alkalmaz. Ezek között szerepelhetnek:
- Kötvények
- Biztosítéklevelek
- Hitelbiztosítás
- Faktorálás
- Akkreditívek
- Zálogjog
- Tulajdonjog fenntartása
- Eszközátruházás
- Követelések átruházása
A biztosítéki megállapodások és garanciák elemzése segíthet megvilágítani, hogy a teljes veszteség mekkora hányadát tehetik ki, és a portfólió hány százaléka élvez védelmet.
3. Vizsgálja meg a kifizetetlen számlák előzményeit
A fizetésképtelenség miatt bekövetkezett veszteségek előzményeinek vizsgálata lehetővé teszi, hogy következtetéseket vonjon le az általános nemfizetési kockázatokról. Van-e valamilyen mintázat? Például a behajthatatlan követelések egy bizonyos szektorra vagy földrajzi területre koncentrálódnak-e? Meg tud-e határozni egy olyan csoportot, amelynek nagyobb szüksége van biztosítékokra és garanciákra, mint más ügyfélcsoportoknak? A múltbeli behajthatatlan követelések elemzése nemcsak abban segít, hogy azonosítsa azokat a területeket, amelyekkel a jövőben óvatosan kell eljárnia, hanem a vállalat követeléskezelésének minőségét is segít felmérni. Meg tud-e határozni olyan területeket, ahol javítani lehet a vállalat saját irányelvein és folyamataiban?
- Ábrázolja az elmúlt öt év behajthatatlan követeléseinek történetét
- Különítse el az egyes fizetésképtelenségeket, pl. szektor, méret, régió szerint
- Értékelje az egyes szegmensekben rejlő jövőbeli potenciális kockázatokat, és vezessen be folyamatokat a kockázatok minimalizálására
Érdemes figyelni az ágazatában előforduló fizetésképtelenségekre is. Nőtt-e a fizetésképtelenségek száma, és az ágazata sebezhetőbbé vált-e a koronavírus-járvány kitörése óta? Érdemes lehet garanciákat keresni, amelyek segítenek megvédeni a követeléseit az ügyfelek fizetésképtelenségének kockázatától.
4. A DSO (kötelezettségek átlagos behajtási ideje) kiszámítása
A számlázás és a fizetés közötti átlagos időtartam napokban kifejezve a DSO-t jelenti, és jó mutatója a követeléskezelés hatékonyságának.
A DSO kiszámításához először ossza el a teljes követelésállományt a hitelértékesítés teljes értékével. Ezután szorozza meg ezt az értéket az értékelendő időszak napjainak számával. Sok vállalkozás rendszeresen, havonta, negyedévente vagy évente számolja ki a DSO-t.
| A DSO képlete | DSO-számítási példa |
| DSO = (követelések / teljes hitelértékesítés) x napok száma | DSO = (100 000 / 150 000) x 30 = 20 |
A DSO rendszeres ellenőrzése segít megvizsgálni:
- Hogyan változott az arány az elmúlt években/hónapokban?
- Hogyan áll az arány az iparági átlaghoz képest – ha vállalatának DSO-ja jóval magasabb vagy alacsonyabb az iparági átlagnál, akkor a versenytársaiknál kockázatosabb vagy kevésbé kockázatos fizetési feltételeket kínál?
- Hány ügyfél fizet a megállapodott fizetési határidőn belül, és hányan kerülnek fizetési hátralékba?
- Mennyire sikeres a vállalkozása a számlák behajtásában?
Lehet, hogy a követelései legnagyobb kockázatát nem az ügyfelek jelentik, hanem a vállalkozás belső behajtási folyamatai. Ezen a területen elért javulás alacsonyabb DSO-t és kisebb kockázatot eredményezhet.
5. Készítsen esedékességi jelentést
A lejárati jelentés egy táblázat, amely a számlák kintlévőségének időtartama szerint rögzíti a követeléseket. A lejárati jelentés segít azonosítani, hogy az egyes ügyfelek mennyi idő alatt fizetnek.
A jelentést a következőkre használhatja:
- Az egyes ügyfelek pénzügyi helyzetének felmérése
- Saját vállalkozásának felülvizsgálata – lassul-e az ágazata?
- Értékelje értékesítési gyakorlatát – hosszabb fizetési határidőket biztosít-e értékesítési csapata?
6. Határozza meg a pénzforgalmát érintő jövőbeli kockázatokat
Az adósok hitelképességének értékelésekor figyelembe kell venni a jövőbeli fejleményeket és a tervezési folyamatokat. A figyelembe veendő szempontok a következők:
Új termékek/célcsoportok
Egy másik ügyfélkör megcélzása, illetve új termékek vagy szolgáltatások bevezetése új fizetési kockázatokat eredményezhet. Ezeket például hitelbiztosítással, faktoringgal vagy garanciákkal próbálhatja minimalizálni, legalábbis addig, amíg az új szolgáltatás vagy ügyfélkör meg nem erősödik.
Új régiók
Egy új földrajzi piacra való belépés kockázatokkal járhat, ideértve az ismeretlen kereskedelmi törvényeket vagy gyakorlatokat, a változó import- és vámszabályokat, valamint a potenciális politikai instabilitást. Az egyes piacok alapos kockázatértékelése segít azonosítani és minimalizálni a kockázatokat.
Új ügyfelek
Alapos átvilágítás elvégzése és akkreditív vagy kereskedelmi hitelbiztosítás igénylése minden javasolt új ügyfél esetében segít minimalizálni az új ügyfél felvételével járó kockázatokat. Jó ötlet az is, ha a követeléseire jelentett kockázatok értékelésekor minden ügyfelet külön-külön vesz figyelembe. Például egy adott ügyfél nagyon csekély kockázatot jelenthet annak ellenére, hogy egy magas kockázatúnak tekintett régióban található. Ha elutasítja őket a székhelyük miatt, értékes értékesítési lehetőségeket szalaszthat el.
Értékesítés bővülése
Ha vállalkozása értékesítése növekedett, célszerű megvizsgálni, hogy adósállománya változatlan maradt-e, vagy a piaci változások, illetve az új termékek befolyásolták-e az értékesítés növekedését. Értékesítési csapata a kellő gondossággal jár el? Az értékesítés növekedése nagyobb kockázatot jelent vállalkozása számára?
7. Mérje fel a fizetési feltételeinek a követeléseire gyakorolt hatását
Végezzen kritikus értékelést, hogy kiderüljön, fizetési feltételei megfelelnek-e vállalatának követelményeinek, vagy módosításra szorulnak-e. Gyakran előfordul, hogy a számos egyedi záradék túl sok változatot eredményez, és fizetési késedelmekhez vezet. Megpróbálhatja csökkenteni a fizetési feltételeiben szereplő záradékok számát, vagy megtalálhatja a módját annak, hogy vonzóbbá tegye azokat, pl. fizetési ösztönzők, például bónuszok, kedvezmények vagy fizetési határidők segítségével.
8. Fejlessze hitelkezelő csapatának szakértelmét
A veszteségek kockázata csökkenthető képzett hitelkezelők és a kapcsolódó személyzet segítségével. Gazdasági nehézségek idején, mint például a COVID-19 járvány által okozott jelenlegi helyzetben, segíthet megvédeni vállalatának cash flow-ját azzal, hogy kinevez egy csapatot, amely heti felülvizsgálatok révén figyelemmel kíséri a követeléseket, és felhatalmazza a csapatot a gyors cselekvésre.
Kezdje a hitelkezelő csapat készségeinek felmérésével, majd szükség szerint bővítse a csapatot további munkatársakkal, és indítson szakmai fejlesztési programot a készséghiányok pótlására, valamint a csapat tudásának és motivációjának támogatására. Ezen felül ösztönözheti a követeléskezelő csapatot, hogy vegyen részt a cash flow-ra fókuszáló rendezvényeken, például:
- Szemináriumok és konferenciák
- Hálózatépítő rendezvények
- Hitelkezelő szervezetekben való tagság
- Szakirodalom
- Internetes fórumok és webináriumok