A B2B fizetési gyakorlatok alakulása Magyarországon 2026-ban

A gazdasági nyomás fokozza a B2B fizetési kockázatkezelést  

A magyarországi vállalatok továbbra is támaszkodnak a kereskedelmi hitelre, ugyanakkor óvatos megközelítést alkalmaznak. A vállalatok közötti (B2B) értékesítések közel fele halasztott fizetéssel történik. Ez kissé meghaladja a Közép- és Kelet-európai (CEE) átlagot, amit elsősorban a közepes és nagy méretű szolgáltató vállalatok magasabb hitelértékesítési aránya hajt.

A készpénzes értékesítés iránti preferencia ellenére a hitelhasználat az egész CEE-régióban növekszik, bár Magyarországon ez a folyamat a régióhoz képest fokozatosabban zajlik. Ez egyértelműen tükrözi az értékesítés növekedésének támogatása és a likviditás biztosítása közötti egyensúlykeresést. Ez az óvatosság tükröződik a B2B fizetési feltételekben is, mivel a magyar vállalatok a rövidebb fizetési határidőket részesítik előnyben. Magyarországon több vállalkozás állapítja meg a fizetési határidőt a számla kiállításától számított 30 napon belül, mint a CEE-régióban. A hosszabb fizetési határidők továbbra is ritkák, főként a kis építőipari cégek körében. 

A késedelmes fizetés továbbra is széles körben elterjedt. A magyar vállalatok 78%-a jelentett késedelmes számlákat, ami csak kissé alacsonyabb a regionális átlagnál. A legfőbb különbség a kitettség mértékében rejlik. A magyar cégeknél alacsonyabb a késedelmes követelések aránya, ami alacsonyabb kockázati szintre utal. A fizetési határidők is alátámasztják ezt a képet. A kifizetések gyorsabban érkeznek be, mint a régió többi országában. A fizetési határidőt jelentősen meghaladó késedelmek ritkábbak, bár a leghosszabb késedelmek továbbra is összehasonlíthatók a többi országéval. A vállalkozások több mint háromnegyede számolt be arról, hogy a lejárt számlákat a fizetési határidőt követő egy hónapon belül rendezik. Ez korlátozza a késedelmes fizetések felhalmozódását, és mérsékli a Days Sales Outstanding (DSO) mutató ingadozását. 

A késedelmek okai is eltérnek Magyarország és a Közép- és Kelet-európai régió között. A likviditási nehézségeket ritkábban említik. Ehelyett a vállalatok a banki folyamatokat és a belső jóváhagyási folyamatok szűk keresztmetszeteit emelik ki. A működési hatékonyság hiányosságai nagyobb szerepet játszanak, mint a pénzügyi nehézségek. E folyamatbeli akadályok csökkentése hozzájárulhatna a fizetések további felgyorsulásához és a késedelmek mérsékléséhez. 

A behajthatatlan követelések szintje Magyarországon továbbra is alacsony marad. A vállalatok nagyobb arányban számolnak be csekély mértékű leírásokról, mint a régió egészében. A követelések leírását elsősorban a tartozások elöregedése és az adósok fizetésképtelensége indokolja, ami nagyrészt megfelel a régiós trendeknek. 

Magyarország makrogazdasági környezete továbbra is óvatosságra készteti a vállalatokat a B2B kereskedelemben. A gyenge növekedés időszakát követően a gazdaság fokozatos élénkülésnek indult, miközben az infláció továbbra is nyomást gyakorol a költségekre és a likviditási helyzetre. Ebben a környezetben a vállalkozásoknak továbbra is kezelniük kell a nyereségességre nehezedő nyomást, és körültekintően kell mérlegelniük a kereskedelmi hitelezési döntéseiket. A cégek ezért továbbra is óvatosan alakítják fizetési feltételeiket, miközben kiemelt figyelmet fordítanak a forgótőke hatékony kezelésére. 

A forgótőkére gyakorolt hatás Magyarországon mérsékeltebb, mint a Közép- és Kelet-európai régióban. Kevesebb vállalat számol be likviditási nehézségekről, csökkenő készpénztartalékokról vagy a külső finanszírozás igénybevételének szükségességéről. Az operatív nyomás szintén visszafogottabb: ritkábban merül fel a beszállítói kifizetések elhalasztása vagy a beruházások visszafogása. Ez arra utal, hogy a késedelmes fizetések a régiós átlagnál kisebb mértékben terhelik a vállalatok működését és forgótőke-gazdálkodását. 

A kockázatkezelési gyakorlat is tükrözi ezeket a körülményeket. A magyar vállalatok kevésbé támaszkodnak olyan reaktív intézkedésekre, mint a fizetési határidők rövidítése vagy a jogi behajtási lépések. Ehelyett inkább strukturális megoldásokra összpontosítanak, például a digitális fizetési megoldások alkalmazására és az ügyfélkör diverzifikálására. Összességében Magyarország stabil fizetési környezetet mutat, amelyet alacsonyabb, ugyanakkor továbbra is fennálló hitelkockázat jellemez. 

A fizetésképtelenségi kockázat alakulása továbbra is központi aggodalomra ad okot Magyarországon  

Az egyes üzleti szegmensekben a magyar vállalatok rövid távon nem számítanak jelentős változásra az üzleti ügyfelek fizetési magatartásában. A várakozások továbbra is egyensúlyban vannak a javulás és a romlás között, ami a gazdasági bizonytalanság fennmaradását és az ágazatok eltérő teljesítményét tükrözi. A kilátások összességében stabilak, ugyanakkor a fellendülés megindulására továbbra sincsenek egyértelmű jelek. Ez eltér a Közép- és Kelet-európai régió egészében tapasztalható helyzettől, ahol a várakozások változatosabb képet mutatnak. Egyes piacokon erősödik az üzleti bizalom, míg másokat továbbra is a kedvezőtlen gazdasági környezet korlátoz. A régiós kép összességében eltérő fellendülési ütemeket jelez, nem pedig egyetlen, egységes tendenciát.  

A fizetésképtelenségi kilátások is alátámasztják ezt a különbséget. Magyarországon a vállalatok mintegy 43%-a számít a fizetésképtelenségi kockázat növekedésére, miközben hasonló arányuk szerint a kockázat továbbra is magas szinten marad. Ez inkább a jelenlegi helyzet fennmaradására, mintsem további romlására utal. A vállalatok továbbra is tartós pénzügyi nyomással szembesülnek, ugyanakkor nem számítanak érdemi rövid távú javulásra. Ezzel szemben a Közép- és Kelet-európai régióban a vállalatok óvatosabb várakozásokat fogalmaznak meg, és gyakrabban számítanak a fizetésképtelenségek számának emelkedésére, ami a kedvezőtlenebb gazdasági kilátásokat tükrözi. Magyarországhoz képest a régiós képet inkább a lefelé mutató kockázatok jellemzik. 

A jövedelmezőségi kilátások tekintetében a magyar vállalatok visszafogott várakozásokat fogalmaznak meg, és rövid távon csak korlátozott árrésjavulásra számítanak. Ezzel szemben a Közép- és Kelet-európai régió vállalatai valamivel optimistábbak, ami a piacok közötti eltérő bizalmi szintet és gazdasági környezetet tükrözi. Ezek a várakozások a fizetési kockázatok alakulása szempontjából is jelentősek. A gyengébb jövedelmezőség Magyarországon korlátozhatja a cash flow-termelő képességet, és növelheti a fizetési késedelmek vagy nemteljesítések kockázatát. A régióban tapasztalható kedvezőbb várakozások ugyan részben enyhíthetik ezeket a kockázatokat, az általános fizetési kockázati környezet azonban továbbra is kihívást jelentő marad. 

Arra a kérdésre, hogy mely tényezők zavarhatják leginkább a B2B fizetési magatartást az elkövetkező hónapokban, a magyar vállalatok ötöde, ami jelentősen meghaladja a regionális átlagot, a makrogazdasági környezetet, különösen a gazdasági lassulás kockázatát jelölte meg. Ezt szorosan követi az infláció és a növekvő költségnyomás, amelyet a vállalatok mintegy kétharmada említ. Ezek a tényezők együttesen fokozzák a keresletre, a nyereségességre és a vállalatok alkalmazkodóképességére nehezedő nyomást. A devizaárfolyamok ingadozása és a kamatlábak alakulása szintén kockázati tényezőt jelent, hatásukat azonban a vállalatok kevésbé tartják meghatározónak. Az operatív kockázatok – köztük az ellátási lánc zavarai és a csalások – kisebb jelentőséggel bírnak, mint a Közép- és Kelet-európai régió egészében. Összességében a vállalatok figyelme továbbra is elsősorban a legfontosabb makrogazdasági kihívásokra összpontosul.  

A régió egészében hasonló kép rajzolódik ki, bár a kockázatok szélesebb körben oszlanak meg. A vállalatok itt is elsősorban a gazdasági lassulást és az inflációt emelik ki a legfontosabb kockázati tényezőkként, azonban kisebb arányban, mint Magyarországon. Ez arra utal, hogy a magyar vállalatok érzékenyebbnek ítélik a makrogazdasági sokkok hatását, és nagyobb nyomást érzékelnek a fizetési magatartás és a pénzügyi rugalmasság terén. A Közép- és Kelet-európai régió vállalatai ezzel szemben kiegyensúlyozottabb kockázati képről számolnak be, még ha a gazdasági kihívások továbbra is jelentősek maradnak. 

Szeretne többet megtudni?

A 2026-os felmérés magyarországi eredményeinek teljes áttekintéséhez kérjük, töltse le az alábbi Kapcsolódó dokumentumok között található országjelentést. A Közép- és Kelet-Európára (CEE) vonatkozó elemzések is az alábbi kapcsolódó tartalmak között érhetők el.

Ha szeretné megtudni, hogyan erősítheti saját hitelkockázati stratégiáját, vegye fel velünk a kapcsolatot, és nézzük meg együtt, hogyan segíthetünk abban, hogy lépést tartson a változásokkal.