A B2B fizetési gyakorlatok alakulása Közép- és Kelet-Európában 2026-ig

Amszterdam, 2026. június 17. – A Közép- és Kelet-európai vállalatok továbbra is egyensúlyt keresnek a készpénzes és a halasztott fizetésű értékesítés között: a B2B értékesítések 54%-a azonnali fizetéssel teljesül, míg 46%-a halasztott fizetéssel történik. Ugyanakkor a halasztott fizetésű értékesítés egyre nagyobb nyomás alá kerül. A késedelmes fizetések jelenleg a beszállítók 83%-át érintik, és közel minden harmadik számla késedelmes. A vállalatok mintegy hatvan százaléka az ügyfelek likviditási nyomását jelöli meg a késedelmek fő okaként – állapítja meg a 2026. június 17-én közzétett Atradius Fizetési Szokások Barométer Közép- és Kelet-Európa című jelentés.

Az Atradius B2B fizetési trendekért felelős vezető tanácsadója, Silvia Ungaro elmagyarázza, hogy a tartósan magas infláció, a növekvő költségek és a gazdasági bizonytalanság hogyan alakítják át a fizetési magatartást a régióban:
„A tendencia középpontjában egy egyre szélesedő likviditási rés áll. Az infláció továbbra is növeli a költségeket a régió egészében. Amikor a kereslet gyengül, a bevételek csökkennek, az árrések szűkülnek, és a működőtőke is szűkösebbé válik. Ez a dinamika ma már egyértelműen megfigyelhető Közép- és Kelet-Európában.”

Közép és Kelet-Európa - 2026

A felmérés eredményei négy kulcsfontosságú következményt emelnek ki a működőtőke szempontjából. A likviditási mozgástér csökkenése a leghamarabb jelentkező hatás, amelyet a vállalatok mintegy egyharmada említ; ezt követik a cash flow tervezésével kapcsolatos folyamatos kihívások, valamint a növekvő finanszírozási igények. A korlátozott beruházási lehetőségek azt mutatják, hogy a szűkös likviditás már a hosszabb távú döntésekre is hatással van. Ezek a tendenciák arra is rámutatnak, hogy a vállalatok egyre inkább a kereskedelmi hitelhez fordulnak az értékesítés fenntartása érdekében.

A növekvő finanszírozási igények miatt a vállalatok egyre inkább külső finanszírozáshoz fordulnak a cash flow hiányok áthidalására. Ugyanakkor a magasabb hitelköltségek ezt megnehezíthetik, ami további terhet jelent az amúgy is megterhelt mérlegek számára.

Ungaro arra is rámutat, hogy ezek a folyamatok tovább erősíthetik a likviditási nehézségeket:

A folyamat egyfajta nyomásspirálhoz vezet, amelyben a romló vevői hitelképesség, a késedelmes fizetések és a növekvő finanszírozási igények egymást erősítik. Ha ebben a gyenge gazdasági környezetben a kamatok emelkednek, a külső finanszírozás költsége nőni fog, éppen akkor, amikor a vállalatok egyre inkább rászorulnak erre, ami a likviditási korlátok enyhítése helyett azok további súlyosbodásának kockázatát hordozza magában.”